A negyvennapos út

Ezt a könyvet a szerelem szülte. Sok más angol emberhez hasonlóan engem is megbűvölt a sivatag, abban a pillanatban, ahogy megláttam, és mind a mai napig változatlanul nagyszerűnek és gyönyörűnek tartom. De bármily tökéletes is, a sivatag nem más, mint nap, homok és csillagok; az is
lehet, hogy az embernek nem kellene ilyen élettelen dologra pazarolnia az érzelmeit. Valójában azonban nem is a Líbiai-sivataggal estem én szerelembe, hanem a népével: az arabokkal, és a sivatagban, meg annak szélein lakó többi törzzsel. Nélkülük útjaimnak semmi értelme sem lett volna. Ezzel a munkámmal nekik hódolok.